Útinapló a tudatossághoz – 11.nap
Elköteleződés - 11.nap
MARCI KUTYUS
Március környékén hívott fel egy kedves hölgy, mondván: problémám van a kutyámmal:
Marci vadul ugatja a teheneket, alig lehet visszafogni és támadja a robot fűnyírót séta közben.
A gazdi – erős férfi ember vissza tudja parancsolni, a “gazdasszony”, mosolygós, gyengéd hölgy nem tudja.
Megbeszéltünk pár dolgot, hogy milyen “Tudatosság eszközöket” vessünk be, mit érdemes gyakorolni a kutyussal, és 2-3 hét múlva jött a visszajelzés.
– Még mindig nem az igazi. Úgy tűnik, hogy még mindig fél a tehenektől és ezért vadul ugatja őket és nagyon kellemetlen így elmenni a legelő mellett, mert úgy kell elhúzni a kutyust a helyszínről.
Egy kicsit mintha jobban hallgatna rám, – mondja a fiatal hölgy – de még mindig bajos kimenni Marcival az utcára.
Marcit a menhelyről hozták el az új gazdik. Valójában ez azt jelenti, hogy nem ismerjük a kutya múltját, lehet, hogy traumákat kellett átéljen és az is lehet, hogy nem. Alapjában véve ennek az információnak nem kellene relevánsnak lennie, mi emberek tesszük azzá és tele rakjuk feltételezéssel, hogy szegény kutyus, mi mindent kellett átéljen…
Mi van, ha elismerjük, hogy a kutyusnak is van választása? Első körben ezt a témát tisztítottuk – és ezután a tisztítás egy teljesen más térben beszélgettünk tovább.
A következő lépés a test éberségi zónájának helyreállítása volt. (a leírást megtaláljátok az oldalamon).
Aztán volt még egy téma, ami valószínűleg furcsának tűnik, hogy miért foglalkozunk vele, hiszen a kutyus viselkedését szeretnénk megváltoztatni. És ez a feladat a gazdiról szól!
Hosszan írhatnék róla, hogy mikről beszélgettünk, de 2 okból nem teszem meg: az egyik a kliens és a konzulens közötti bizalom – a másik pedig, hogy minden eset teljesen egyedi, a recept mindig a résztvevőktől függ.
Amit viszont hatalmas örömmel osztok meg veletek: pár hét múlva kaptam egy rövid videót, ahol tisztán látni, hogy Marci kutya a robotfűnyíró mellett sétálgat – és fütyül a robotra, kicsit később pedig a tehenek mellett haladnak el, és fütyül a tehenekre.
Nagyon hálás vagyok ezért a pár perces videóért! Még a könnyem is kicsordult, attól a hála áradattól, amit a felvételen keresztül éreztem – a gazdiktól, a kutyától, a tehenektől, a történet minden szereplőjétől.
Az ilyen visszajelzések megerősítenek abban, hogy működik!!!! – működnek az Access eszközök, működik a tudatosság, működök én is (mert igen, bizony van, amikor megkérdőjelezem a tudásomat, az éberségemet) és örömmel tölt el, hogy könnyedebbé tehettük egy kutyás család mindennapjait.
És pár sor visszajelzés a Gazditól:
Szia, egy kis helyzetjelentés. A fűnyírós sztori úgy néz ki kisimult. Néha még oda akar menni de csak odaszagol. Többször volt olyan lehetőség h odaengedtem megszagolni mert csak állt (le volt merülve). Emellett mindennap megy az a kétféle tisztítás, a zónatàgítàs (amikor eszembe jut ), plusz kérdések, amit te mondtál meg a sajátok . Azt vettem észre h ahogy egyre jobban változok, úgy ő is változik. Van még előttünk sok dolog amin szeretnék javítani, de ez most nagy lépés és elismerem magamnak. 4 év alatt nem sikerült annyit ugrani mint 2 hónap alatt